Újból az orvosnál

Újból a kedves doktornőnél voltunk. Már alig vártuk, hogy újra lássuk a kicsit, főleg, hogy már érezhető a mozgása is.:)
Amit most tudtam meg, hogy fejjel lefelé van a kis okos és látszottak a lábacskái, melyek Eszter hasának felső felénél mozognak szorgalmasan.
Hála Istennek minden rendben van, mindene megvan.
Azt hogy fiú vagy kislány nem szeretnénk megtudni, ez már belépéskor eszébe jutott a doktornőnknek, így az ultrahangos műszert úgy forgatta, hogy nem is láttunk ott semmit.:)
Látszott, hogy a lábai enyhén keresztben vannak és izeg-mozog. A karjait előre lendítette, úgyhogy a kezei a fejénél voltak, szépen mozgatta a kicsi újjait.:)
Aztán a végén felhúzta a lábait, hogy törökülésbe került majdnem.:)

Egyet ásított és forgolódott, közben látszott ahogy dobog a kicsi szíve!:)

A doktornál

Most elmondom hogyan kezdődött ez a blog… Az úgy volt, hogy 2009 december 22-én, voltunk a doktornál Eszterrel és Eszter Anyukájával, Gabival közösen. Kicsit félszegnek éreztem magam, először a nőgyógyásznál, főleg így „hármasban”…:) Eszter felfeküdt az ágyra és ultrahangos vizsgálattal kezdett láthatóvá válni a kis „pocak-lakó”! Szépen látszott a kicsi hasikája, a karjai, a lábai, a szemei, az orra, a fülei, minden egészen a helyén van! Ott forgolódott, mozgott előttünk a kis ember, mi pedig négyen vigyorogtunk a képernyőre.

Eszter egész délután csendes volt, és este filmnézés közben kiment a wc-re és először hányt… igaz inkább fejfájás miatt, mint az „áldott állapot” részeként.

Utána boldogan, felszabadultan mosolygott, mintha egy kis hős, egy hős kismama – legalábbis az én szememben mindenképp az:)

A videót és a fotókat pedig minden ismerősünk megnézte. Szeretetteljes meghatottságtól a rádöbbenésig, hogy „íme, ez a valóság”, széles volt a reakció-skála...:)